http://magyarorszagregifenyeben .8x.hu

ADJON AZ ISTEN SZEBB JÖVÖT!!

ÜDVÖZLÖM

 

Széltérkép

I. VILÁG HÁBORÚ

június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. * július 5. II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett. * július 23. A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához. * július 28. Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának. * július 30. Párizsban lelövik Jean Jaurés szocialista politikust. * július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában. – Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak. * augusztus 1. Franciaország mozgósít. – Németország hadat üzen az oroszoknak. * augusztus 2. Német-török megállapodást kötnek. – A németek elfoglalják Luxemburgot. * augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. – Német csapatok nyomulnak be Belgium területére. * augusztus 4. Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak. * augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak. * augusztus 11. Francia hadüzenet a Monarchiának. * augusztus 12. Anglia és az Osztrák-magyar Monarchia között beáll a hadiállapot. * augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban. * augusztus 23. Japán hadat üzen Németországnak. * augusztus 26. Kelet-Poroszországban Tannenbergnél körülzárják az orosz Narev-hadsereget. * augusztus 27. A Monarchia hadat üzen Belgiumnak. * augusztus 30. A németek elsöprő győzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett. * szeptember 3. Nyugaton a németek elérik a Marne folyót. * szeptember 5. Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem kötnek különbékét. * szeptember 5–10. A Marne-i csata során a franciák veszik át a kezdeményezést, a németek visszavonulnak az Aisne mögé. * szeptember 6–15. A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzi az oroszokat, akik viszont elfoglalják Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorítják vissza a Monarchia erőit. * szeptember 14. Helmuth von Moltke német vezérkari főnök lemond. Helyére Erich von Falkenhayn lép. * szeptember 23. A németek beveszik Varennes-t. * szeptember 25. Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre lépnek. * október 4. Az oroszok elfoglalják Máramarosszigetet. – A német-osztrák csapatok elérik a Visztulát. * október 5. A szerb kormány Belgrádból Skopjéba költözik. * október 9. A németek beveszik Antwerpent; a belga kormány Le Havre-ba menekül. * október 10. Meghal I. Károly román király. Utóda I. Ferdinánd. * október 12. Gent és Lille német kézre kerül. * október 15. Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyeszti a Hawke brit cirkálót. * október 27. Az oroszok lengyelországi támadásának következtében a német-osztrák csapatok kénytelenek visszavonulni. * október 29. Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba. * november 1. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót. * november 5. Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Törökországnak. * november 15. Orosz támadás Poznan és Szilézia ellen. * december 1. Az osztrák-magyar erők elfoglalják Belgrádot. * december 4. Az oroszok Limanovánál vereséget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarországról is. január 24. Összecsapások a tengeren Helgolandnál és Dogger Bank-nál. A brit Lion csatacirkáló súlyosan megsérül, a német Blücher elsüllyed. * január 27. Az oroszok újra behatolnak Magyarország területére. * február 4. A németek hadiövezetté nyilvánítják a brit vizeket. Bejelentik, hogy a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni. * február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Az összecsapások német sikerrel végződnek. * február 5. Osztrák-magyar ellentámadás a Kárpátokban. * február 19. A britek hadihajókról ágyúzzák Gallipoli erődjét. * február 22. Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdet. * március 9. A keleti fronton Grodno-nál a németek legyőzik az oroszokat. * március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erődjét; 120 ezer osztrák-magyar védő esik fogságba. * április 5. Francia offenzíva a Maas és a Mosel vidékén. * április 13. Az osztrák-magyar erők ismét kiűzik az oroszokat Magyarország területéről. * április 22. A németek a nyugati fronton, Ypern térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat. * április 25. Az angolok és a franciák partra szállnak a Dardanelláknál. * április 26. Egy Londonban kötött titkos megállapodás értelmébenn Olaszország csatlakozik az antanthoz. * május 2. Gorlicénél osztrák-magyar offenzíva indul; júniusban visszafoglalják Przemysl-t és Lemberget. * május 4. Olaszország felmondja a hármas szövetséget. * május 7. Az U-20 német tengeralattjáró megtámadja a Lusitania nevű amerikai óceánjárót. A hajó elsüllyed, az Egyesült Államok elégtételt követel. * május 10. Az első Zeppelin-támadás London ellen. * május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának. * május 26. A Gallipolinál elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralitás első lordját, Winston Churchill-t. * június 11. A szerbek bevonulnak Tiranába. * június 15. Az isonzói csata kezdete az olasz fronton. 29-én újabb támadást indítanak az olaszok. * június 30. A központi hatalmak új offenzívát indítanak az oroszok ellen. Előretörnek, de nem tudják kicsikarni a végső döntést. * július 18 – augusztus 1. A 2. isonzói csata. Az olaszok sikertelenül próbálják áttörni az osztrák-magyar védvonalat. * július 20. A németek beveszik Radomot. * augusztus 5. A németek elfoglalják Varsót, 15-én Kovnót. * augusztus 21. Olaszország hadat üzen Törökországnak. * augusztus 25. Francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban. * augusztus 26. A Mackensen vezette német csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelország egészét elfoglalják a központi hatalmak. * szeptember 4. A németek elfoglalják Grodno-t. * szeptember 5–8. Hét ország baloldali szocialistáinak békeértekezlete a svájci Zimmerwaldban. * szeptember 22. Sikertelül végződik a francia-angol offenzíva Artois-ban. * október 5. Angol-francia partraszállás Szalonikiben. * október 9. Osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot. * október 14. Bulgária hadat üzen Szerbiának. * október 18. A harmadik sikertelen olasz áttörési kísérlet az Isonzónál. * október 23. Egy angol tengeralattjáró elsüllyeszti a Prinz Adalbert német hadihajót. * október 29. Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök. * november 5. Bolgár csapatok elfoglalják Nist. * november 8. A Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyeszti az Ancona olasz utasszállítót. * november 10. A negyedik eredménytelen olasz támadás az Isonzónál. * november 22. A törökök megverik a brit expedíciós hadtestet. * november 25. Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza. * december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Döntenek a Dardanellák kiürítéséről. * december 7. Károlyi Mihály gróf békeakció elindítása mellett száll síkra a képviselőházban. * december 21. A Dardanellákról Szalonikibe szállítják az angol és francia csapatokat. * december 8. A britek megsemmisítik Spee tengernagy hajóit.

* január 8. Gallipoliból is távoznak a szövetséges katonák. * január 14. Montenegro kapitulációja a Monarchiával szemben. * január 15. A német hadiflotta új parancsnoka Reinhard Scheer. * január 17. Sikeres orosz támadás a törökök ellen a Kaukázusban. * február 8. Az U-51 jelű német tengeralattjáró elsüllyeszti a francia Admiral Charner cirkálót. * február 11. Tiranába bevonulnak a központi hatalmak csapatai. * február 21. Megkezdődik a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek. * február 27. A Monarchia katonái elfoglalják Durazzo-t. * március 8. Újabb olasz kudarc Isonzónál. * március 9. Németország hadat üzen Portugáliának. * március 14. Joseph Gallieni francia hadügyminiszter benyújtja lemondását. * március 15. Alfred von Tirpitz német tengerészeti miniszter is távozik, utóda Eduard von Capelle. * április 6. A német birodalmi gyűlés a korlátlan tengeralattjáró-háború mellet teszi le a voksot. * április 17. Brit és portugál erők megtámadják a kelet-afrikai német gyarmati területeket. * április 20. Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével. * április 29. Irakban kapitulál a brit expedíciós hadtest. * április 30. Angol katonák leverik az ír felkelést. * május 24. A Monarchia csapatai offenzívát kezdenek az Isonzónál. A kezdeti lendület hamar megtörik, a támadás elakad. * május 31. A skagerraki (jütlandi) tengeri csatában a németek jelentős veszteségeket okoznak a brit flottának, és visszavonulásra késztetik őket. Fő céljuk, az angol blokád áttörése viszont nem sikerül. * június 4. Alekszej Bruszilov tábornok vezetésével támadást indítanak az orosz csapatok. * június 8. Az oroszok Luck térségében áttörik a Monarchia védvonalát. Elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. – Az angol Hampshire cirkáló aknára fut és elsüllyed. Az áldozatok között van Kitchener lord hadügyminiszter is. * június 24. Anyagcsata kezdődik a nyugati fronton a Somme folyónál. * július 1. Az antant erői veszik át a kezdeményezést a Somme-nál, de rendkívül nagy veszteségeket szenvednek. * július 7. Az elhunyt Kitchener lord utóda a brit hadügyminiszteri poszton David Lloyd George. * július 9. Károlyi Mihály gróf lemond a Függetlenségi Párt elnöki posztjáról, és több társával együtt kilép a pártból annak németbarát politikája miatt. * július 17. Megalakul a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt. * július 20. A keleti front főparancsnokává nevezik ki Paul von Hindenburgot. * augusztus 4. A hatodik isonzói csata kezdete. Az ütközet során az olaszok elfoglalják Görz városát, de később a támadásuk elakad. * augusztus 8. Az oroszok előretörnek Bukovinában. * augusztus 17. Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának. * augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának; román csapatok betörnek Erdélybe. * augusztus 28. Újabb hadüzenetek: Olaszország Németországgal, Németország Romániával kezdi meg az ellenségeskedést. * szeptember 1. Bolgár hadüzenet Romániának. * szeptember 7. Brassó román kézre kerül. A következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak. * szeptember 14. A hetedik isonzói csata kezdete. * szeptember 15. A somme-i csata során a britek először vetnek be tankokat. * szeptember 19. Osztrák-magyar egységek visszaveszik Petrozsényt. * szeptember 26. Visszafoglalják Nagyszebent is. * október 7. Német és osztrák csapatok bevonulnak Brassóba. * október 9. Megindul a nyolcadik isonzói csata. * október 21. Friedrich Adler osztrák politikus agyonlövi Karl Stürgkh-öt, Ausztria miniszterelnökét. * október 28. Ernst von Koerber az új osztrák miniszterelnök. * november 5. Németország és Ausztria-Magyarország proklamációban jelentik be a független Lengyel Királyság megalakulását. * november 7. Woodrow Wilsont újraválasztják az USA elnöki székébe. * november 21. Meghal I. Ferenc József. Utóda I. Károly (IV. Károly néven magyar király), aki mihamarabbi békét szeretne elérni. * november 28. Véget ér a somme-i csata, az antant nem tudja kierőszakolni az áttörést. * december 2. Károly császár és király átveszi a Monarchia hadseregének főparancsnokságát. * december 6. A német katonák Mackensen vezetésével bevonulnak Bukarestbe. * december 7. A keleti fronton sikertelenül ér véget a Bruszilov-offenzíva. – Herbert Asquith utódaként David Lloyd George lesz az új brit miniszterelnök. * december 12. A központi hatalmak béketárgyalásokra tesznek javaslatot az antantnak, de nem jelölnek meg feltételeket. * december 13. Lemond Koerber osztrák miniszterelnök. 20-án Heinrich Klam-Martinic lesz az utóda. * december 15. A német hadvezetés véget vet a sikertelen verduni offenzívának. * december 18. Wilson amerikai elnök felajánlja, hogy közvetít a béketárgyalásokon, amennyiben a felek konkrét javaslatokkal állnak elő. * december 30. Az antant elutasítja a központi hatalmak békeajánlatát. – IV. Károlyt magyar királlyá koronázzák. * január 17. Az antant elküldi békefeltételeit Wilson elnöknek. * január 22. Wilson a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdeti a győzelem nélküli béke jelszavát. * február 1. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek. * február 3. Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat. * február 17. IV. Károly titkos béketapogatózásba fog. * március 10. (orosz időszámítás szerint február 27.) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom. * március 15. (március 2.) Lvov herceggel az élén ideiglenes polgári kormány alakul Oroszországban. II. Miklós cár lemond. * március 24. IV. Károly békeajánlatot tesz Poincaré francia elnöknek. * április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. Rövidesen a kontinens más államai is hadat üzennek Németországnak. * április 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egységei visszaszorítják a németeket, de a döntő győzelem most is elmarad. * április 16. (április 3.) Lenin hazatér az emigrációból. Másnap kihirdeti áprilisi téziseit. * május 14. Az olaszok tizedik kísérletüket indítják az Isonzó átlépésére. Ez a támadásuk sikerrel végződik, az offenzíva mégsem éri el végső célját, és június 5-én kifullad. * május 15. Pétain lesz az új francia főparancsnok, Foch a vezérkari főnök. * május 23. Tisza István magyar miniszterelnök és kormánya lemond. * június 7. A britek páncélosokkal támadnak Flandriában. * június 12. Görögország hadat üzen a központi hatalmaknak. * június 15. Esterházy Móric az új magyar miniszterelnök. * június 26. Az első amerikai katonák megérkeznek Franciaországba. * július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik. * július 14. Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár lemond. Állandósul a kormányválság. – Finnország kikiáltja függetlenségét. * július 17. (július 4.) Tüntetések Pétervárott, melyek hamarosan fegyveres felkeléssé fajulnak. A hatalom leveri a felkelőket, Lenin Finnországba menekül. * július 30. (július 17.) Kerenszkij alakít kormányt Oroszországban. * július 31. Az antant erői offenzívát indítanak Flandriában. A támadást „elnyeli a sár”. * augusztus 1. XV. Benedek pápa békefelhívást intéz a hadviselő felekhez. * augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonzónál. * augusztus 19. A központi hatalmak csapatai Tarnopolnál áttörik az orosz frontot. * augusztus 20. Lemond Esterházy Móric miniszterelnök. Utóda Wekerle Sándor. * szeptember 1. Belgiumban megkezdődik az yperni csata. * szeptember 9. (augusztus 27.)Kornyilov tábornok sikertelen puccskísérlete Oroszországban. * szeptember 14 (szeptember 1.) Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát. * október 15. Kivégzik Mata Harit, a kémkedéssel vádolt táncosnőt. * október 24. Kezdetét veszi a tizenkettedik isonzói csata, melynek végén a központi hatalmak seregeinek Caporetto-nál sikerül áttörniük az olasz védelmet. * november 7. (október 25.) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. * november 13. Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök. * november 25. Megalakul az antant legfelsőbb haditanácsa. * december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a központi hatalmak és Oroszország képviselői között. December 22-től hivatalos béketárgyalások folynak. * december 7. Az USA hadat üzen a Monarchiának. * december 9. A britek bevonulnak Jeruzsálembe. – Aláírják a román fegyverszünetet. * december 11. Litvánia kikiáltja függetlenségét. * január 8. Wilson elnök 14 pontos béketervet terjeszt a kongresszus elé. * január 22. Kijevben kikiáltják a független ukrán államot. * január 25. Lemond Wekerle magyar miniszterelnök, de a király újra őt bízza meg kormányalakítással. * január 28. Észtország és Litvánia deklarálja függetlenségét. * február 1. Ausztria-Magyarország és Franciaország felújítja titkos béketárgyalásait. – Matrózlázadás tör ki Cattaro-ban. * február 8. Ukrajna Breszt-Litovszkban különbékét köt a központi hatalmakkal. 10-én viszont ugyanott megszakadnak a tárgyalások az oroszokkal. * február 14. Szovjet-Oroszország áttér a Gergely-naptár használatára. * február 18. A német hadsereg általános támadásba lendül keleten. * március 3. Breszt-Litovszkban a központi hatalmak képviselői és a szovjet-orosz kormány küldöttei aláírják a békemegállapodást. * március 9. A szovjet kormány Pétervárról Moszkvába költözik. * március 21. Nagy német támadás indul nyugaton, jelentős eredmény nélkül. * március 26. Ferdinand Focht nevezik ki a szövetséges erők főparancsnokának. * április 8. Rómában a Monarchia nemzetiségeinek kongresszusán az „elnyomott népek” nemzeti önállóságot követelnek. * április 17. Lemond Wekerle kormánya. * május 7. A központi hatalmak és Románia békét kötnek. * május 8. A király ismét Wekerlét kéri fel kormányalakításra. * május 27. A harmadik német offenzíva indul meg a Marne-nál. * június 15. A „piavei katasztrófa”: osztrák-magyar támadás indul, mely súlyos emberáldozatok árán sem ér el sikert. – A francia-amerikai csapatok megállítják a németek nyugati támadását. * július 18. A nyugati fronton az antant erői veszik át a kezdeményezést. * augusztus 8. A németek döntő vereséget szenvednek a nyugati fronton, miután az antant erői tömegével vetik be ellenük a repülőgépeket és a tankokat. * augusztus 30. Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül. * szeptember 2. A németek a nyugati front teljes hosszában visszavonulásra kényszerülnek. * szeptember 14. A Monarchia béketárgyalásokra tesz javaslatot. * szeptember 15. Megindul az antant balkáni offenzívája. * szeptember 25. Bulgária békét kér az antanttól. 30-án Szalonikiben aláírják a fegyverszünetet. * október 3. Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze. * október 4. Burián István, a Monarchia külügyminisztere békeajánlattal fordul Wilson amerikai elnökhöz. * október 17. A Parlamentben Tisza István kijelenti: „A háborút elveszítettük”. * október 23. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. * október 28. Az olaszok a Piave folyónál áttörik a frontot. * október 31. Budapesten győz az őszirózsás forradalom. – Károlyi Mihály az új miniszterelnök. – Meggyilkolják Tisza Istvánt. * november 3. Fegyverszünetet írnak alá a Monarchia és az antant képviselői. * november 3–4. Flottalázadás Kiel-ben. * november 9. Németországban kikiáltják a köztársaságot. * november 11. A compiegne-i erdőben aláírják a fegyverszünetet, így a nyugati fronton is véget érnek a harcok.

 
ÉLJEN A MAGYAR

                     HIMNUSZ

SZABÓ GYULA -SZÓZAT

          SZÉKELY.HIMNUSZ

 

http://kepeimmagyargarda.8x.hu

http://marosvolgyhazafiak.8x.hu

http://magyarorszagmaihelyzete.8x.hu

http://egyazistenegyanemzet.8x.hu

http://szentkoronaradio.com

http://magyarorszagboldogasszony.8x.hu

 

 

kormend83@freemail.hu

erre kuldjétek amit látnátok

szívessen itt nálunk !!